Blog

Az első fagyos reggeleken a legtöbben ösztönösen mindent betakarnánk a kertben, ami kicsit is kényesnek tűnik. A téli takarás azonban nem fűti a növényt, hanem a szél, a téli napsütés, a hőingadozás és a nedvesség ellen véd. Ha rosszkor vagy rossz anyaggal csináljuk, több kárt okoz, mint maga a fagy. Nézzük meg, mitől pusztulnak el valójában a növények télen, mikor és mivel takarjunk, hogyan védjük a rózsát, a hortenziát, a fügét és a kiültetett banánt, és melyik növényt felesleges bebugyolálni.

Ősszel minden kertben rendszeresen felmerül ugyanaz a kérdés: mit kezdjünk a sok lehullott falevéllel? Gereblyézzük össze és tömjük zsákba, hagyjuk a fák alatt, vagy komposztáljuk? A jó válasz az, hogy mindhárom megoldásnak megvan a helye, csak tudnunk kell, melyik levél hova való. Nézzük meg, hogyan lesz a lombból a kert egyik legértékesebb ingyenes anyaga, és mikor tényleg jobb megszabadulni tőle.

Az első hideg éjszakák mindig váratlanul jönnek. Az egyik nap még virágzik a leander a teraszon, a következő reggel pedig dér ül a citromfa levelén. A mediterrán dézsás növények teleltetése viszont nem úgy kell megoldani, hogy pánikszerűen beráncigáljuk őket a lakásba. Nézzük meg lépésről lépésre, mikor hozzuk be őket, mit csináljunk velük előtte, hova tegyük őket, hogyan gondozzuk őket télen, és hogyan szoktassuk vissza őket tavasszal a szabad levegőhöz.

Ha faültetést tervezel, bizonyára benned is számtalan kérdés felmerül. Milyen fát válasszak? Mikor ültessem? Kell-e trágya a gödörbe? Nem fagy meg télen a gyökér? Meddig maradjon a karó? Mikor kell metszeni? Ebben a cikkben sorra vesszük a leggyakoribb kérdéseket és a kertekben makacsul tartó tévhiteket, szabadgyökerű, földlabdás és konténeres fákra lebontva.

Amikor a kertben már minden alszik, a lakásban virágozhat a jácint, a tulipán vagy a krókusz, és ehhez nem kell más, mint néhány hagyma, egy cserép vagy egy jácintosüveg, egy hűvös hely és egy kis türelem. Ezt hívjuk hajtatásnak: mesterségesen adjuk meg a hagymának azt a téli hideget, amire a virágzáshoz szüksége van, aztán a melegben "elhitetjük" vele, hogy itt a tavasz. A hagymás sorozatunk záró, ráadás részében megmutatjuk, melyik hagymát mennyi ideig kell hűteni, mikor kell indítani, hogy karácsonyra vagy a szürke januárra nyíljon, hogyan megy a hajtatás vízben és cserépben, és mit csináljunk a hagymákkal, miután elvirágoztak.

A hagymás virágok a kert legkevésbé beteges növényei közé tartoznak. ha jó helyre, jó mélyre ültettük őket, az esetek nagy részében semmi bajuk nem lesz. Amikor mégis, akkor általában ugyanazok a  "gyanúsítottak": a pocok, ami télen kiüríti a tulipánágyást, a csiga, ami a friss hajtást rágja le, a nárciszlégy, amitől a hagyma belülről puhul meg, a tulipántűz, amitől csavarodva, foltosan jön ki a növény, és a rothadás, ami mögött szinte mindig a pangó víz áll. A hagymás sorozatunk harmadik részében ezeket vesszük sorra. Hogyan ismerjük fel a hagymás virágok kártevőit, hogyan előzzük meg a pusztításukat, és mit tegyünk, ha már itt vannak.

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a kertészkedés és a faültetés igazi szezonja a tavasz. Pedig minden tapasztalt kertész és faiskolás tudja: a fás szárú növények – különösen a díszfák és a szabadgyökerű gyümölcsfák – telepítésére az október a létező legideálisabb időpont. Októberben hatalmas szállítmányok érkeznek kertészetünkbe a legnépszerűbb és legellenállóbb fajtákból. Ebben az átfogó útmutatóban eláruljuk, miért érdemes most bátran fát ültetni, bemutatjuk a legszebb díszfákat és bőtermő gyümölcsfákat, valamint lépésről lépésre végigvesszük a biztos eredés 5 aranyszabályát.

Tulipán, nárcisz, jácint, krókusz: ősszel gyakran egyszerre vesszük meg őket, ugyanabba az ágyásba ültetjük, és aztán csodálkozunk, hogy a nárcisz tíz év múlva is virágzik, a tulipán viszont a második tavaszra eltűnt. Ennek az az oka, hogy a tavaszi hagymások gondozása nem egyforma. Van, amelyik évtizedekig helyben maradhat, van, amelyik egynyáriként viselkedik, van, aminek sok kártevője van, és van, amitől menekülnek a pockok, sőt olyan is akad, amelyiket kesztyűvel érdemes csak megfogni. A hagymás sorozatunk második részében fajonként végigvesszük, mire figyeljünk, és azt is, mi a teendő, miután elvirágoztak. Mikor vágjuk le a levelüket, melyik hagymáját szedjünk fel, és melyiket hagyjunk békén.

Ha tavasszal tulipánt, nárciszt, jácintot vagy krókuszt szeretnénk a kertben, akkor a virághagymákat ősszel kell elültetni. A tavasszal virágzó hagymások esetében feltétlenül szükség van a téli hidegre, így fél évvel a virágzás előtt kell elültetünk a gimókat, és ha ezt elmulasztjuk, tavasszal nem lehet bepótolni. Ebben a cikkben végigvesszük, miért kell nekik a hideg, melyik hagymát mikor és milyen mélyre ültessük, hogyan válasszunk jó hagymát, mit csináljunk a tavaly felszedett saját hagymáinkkal, és hogyan ültessünk cserépbe, ládába ha csak erkélyünk van. Ez a virághagymás sorozatunk első része. A következőkben a fajok közötti különbségekről, majd a betegségekről és kártevőkről lesz szó.

Mostanában, mire véget ér a nyár sok kertben ugyanaz a szomorú látvány tárul elénk. A gyep sárga, foltos, néhol csupasz, pedig hetente öntöztük és tavasszal még műtrágyáztuk is. A fű nem lusta – egyszerűen nem erre az éghajlatra való. Sok kertulajdonosban felmerül a kérdés, hogy mire lehetne lecserélni, az egyre problémásabb füvet. A jó hír, hogy vannak alacsony, szőnyeget képző növények, amelyek nemcsak túlélik a forró nyarat, de rá is lehet lépni. Nézzük meg, melyek ezek, hova valók, és hogyan szaporítsuk el őket olcsón.

Ha ma megkérdezünk valakit, mit a kedvenc csemegéje, tíz emberből kilencnek a földimogyoró jut először az eszébe. Pedig a mi mogyorónk – az igazi, a bokron termő – finomabb, egészségesebb, és ami a legjobb, a saját kertünkben is megterem. Egyszer elülteted, és akár az unokáid is szüretelnek róla. Nézzük meg, mit érdemes tudni róla, mielőtt őszi ültetésbe kezdünk.

Ha a levendulád már elvirágzott, és a szürkés szárak között kezdenek megjelenni az idei, félig fásodott hajtások, akkor most jött el a tökéletes időszak a szaporításhoz. Augusztus vége, szeptember eleje az úgynevezett félérett dugványozás csúcsszezonja – és nemcsak a levendulánál. Ugyanezzel a technikával szaporíthatjuk a rozmaringot, a kakukkfüvet, a zsályát vagy a macskamentát is. Megmutatjuk lépésről lépésre, hogyan csináljuk, és azt is, hol követ el hibákat a legtöbb kezdő.

Kevés dísznövény ad olyan látványos tavaszi virágözönt, mint a rododendron és az azálea – sokan mégis félnek tőlük, mert azt hiszik, bonyolult a gondozásuk vagy különleges talajra van szükségük. Valójában csak egy dolgot kell megtalálnunk nekik: egy árnyékos, savanyú talajú sarkot a kertben, onnantól évről évre hálásan virágoznak. Nézzük meg, honnan erednek ezek a növények, mi a különbség a rododendron és az azálea között, és vegyük végig lépésről lépésre az ültetést, a talaj-előkészítést és a gondozást is.

Ha megkérdeznénk a kertészkedőket, milyen futónövényt ültetnének a kerítés mellé, takarásnak vagy pergolákhoz, valószínűleg tíz emberből nyolc a vadszőlőt vagy a borostyánt mondaná. Az iszalag (Clematis) valahogy kimarad a köztudatból, pedig kevés növény kínál ennyi virágot ilyen kis helyen. A leggyakoribb ok, amiért az emberek elkerülik, az a tévhit, hogy „bonyolult a metszése". Az igazság az, hogy csak ismerni kell egy egyszerű szabályrendszert – utána garantáltan nem fogsz félni tőle.

A nyár sokak kertjében kegyetlen leckét ad abból, mit bír ki valójában egy növény. Amit eddig megbízható, erős fajtának hittünk, hirtelen leég vagy elszárad – közben van pár olyan dísznövény, amelyek a legnagyobb kánikulát sem veszik zokon, és a több napon át tartó perzselő hőségben is ugyanúgy pompáznak. Nézzük meg, milyen tulajdonságok tesznek igazán extrém hőségtűrővé egy növényt. Bemutatunk néhányat közülük – mediterrán félcserjéktől a pozsgásokig –, amelyekkel a legforróbb napokon sem kell aggódnod a kerted miatt.

Minden kertnek megvan a maga sztárja, de kevés növény tud olyan lenyűgöző belépőt produkálni, mint a leopárdkonty. Egyetlen gumóból hónapok alatt egy egész kis fát idéző, ernyőszerű lombkoronát növeszt, virágzáskor pedig egyenesen letaglózó látványt nyújt – nem véletlen, hogy sokan az egzotikus növények királynőjeként emlegetik. Cikkünkben megmutatjuk, honnan ered ez a különleges név, milyen fajtái léteznek, és hogyan gondozhatod sikeresen otthon vagy a kertedben.

Leszedtük az utolsó szem málnát is – ami utána marad, az viszont nem szép látvány: összevissza nőtt, sűrű bozót, elszáradó vesszőkkel. Sokan ilyenkor hátat fordítanak neki egészen tavaszig – pedig pont most, közvetlenül a szüret után jön az egyik legfontosabb legfontosabb munka. A letermett vesszők nyári kivágásán múlik, hogy jövőre roskadozik-e a bokor, vagy csak tengődik. Nézzük meg, mikor, mit és hogyan metsszünk – és tisztázzuk végre azt is, miben más a nyári termő és az őszi termő málna metszése!

A nyári dugványozás az egyik leghálásabb kertészeti munka. Fillérekből, pár perc alatt elindíthatunk tucatnyi új növényt, és közben rengeteget tanulunk a kertünkről. Ha július–augusztusban levágjuk az első dugványokat, ősszel már gyökeres kis növényeink lesznek, jövő tavasszal pedig kiültethetjük őket – vagy akár el is ajándékozhatjuk a saját nevelésű levendulát, hortenziát. Kevés jobb ajándék van annál, mint egy növény, ami a mi kertünkben kezdte az életét.

Egyre forróbbak, szárazabbak és szelesebbek a nyaraink – a kerti növények pedig ugyanúgy megszenvedik ezt, mint mi. A jó hír, hogy van egy egyszerű, egyszeri munkával járó megoldás, amivel a talaj tovább marad nedves, kevesebb lesz a gyom, és még a kert is rendezettebb képet mutat: ez a mulcsozás. Nézzük meg, milyen takaróanyagok közül választhatunk, hova melyik való, és hogyan terítsük le úgy, hogy évekig élvezzük az előnyeit!

Megjelentek a ragacsos, pöndörödő hajtások, és a hangyák egyre sűrűbben mászkálnak a növényeiden? Nagy eséllyel levéltetűvel van dolgod. A jó hír: nem kell rögtön a permetezőért nyúlnod. A leghatékonyabb védekezés jó része már a talajban gyökerezik – olyan növényekben, amelyek egy részét taszítja a levéltetű, más részük pedig pont a tetvek természetes ellenségeit hívja a kertedbe. Nézzük meg, hogyan állíthatod hadrendbe őket.

 A pisztáciát a forró mediterrán ültetvényeken termesztik, de már haznánkban isem lehetetlen vállalkozás. Ennek oka. hogy a klímánk abba az irányba változik, amit ez a szárazságtűrő fa szeret — épp azt a hosszú, forró, aszályos nyarat kedveli, amitől a kertünk amúgy szenved. Egyre több hazai kertész próbálkozik vele sikerre. Ebben a cikkben végigvesszük, milyen termős-porzós párost érdemes választani, hogyan ültesd és gondozd — és kiderül az is, mi az igazság a „veszélyes szüret" és a többi szívósan tartó pisztácialegenda mögött.

Van egy cserje, amelyik akkor kezd igazán tündökölni, amikor a kert többi része már téli álomba merült. A kínai lilabogyó őszi-téli bogyói olyan élénk lilák, hogy első látásra sokan el sem hiszik, hogy valódiak.  Ráadásul nem is igényes növény: ha jó helyre ültetjük, évről évre magától hozza ezt a látványt, miközben a madarak is hálásak lesznek a téli csemegéért. Nézzük meg együtt, hogyan ültessük, gondozzuk, és melyik fajtát válasszuk, hogy nálunk is hónapokig kitartson ez a különleges kerti látványosság.

Van a kertnek az a hűvös, árnyékos sarka a fák alatt, ahová mintha semmi nem akarna megtelepedni? Ez a hely pedig  tökéletes az egyik leglátványosabb és leghálásabb dísznövényünknek. Az árnyékliliom vagy hosta a félhomályos kertrészek koronázatlan királynője. Nem igényli a napsütést, a különleges bánásmódot, kevés gondoskodást, és évről évre egyre dúsabb, látványosabb lombpárnával hálálja meg a törődést. 

A kasvirág neve hallatán a általában a klasszikus bíbor kasvirág jut eszünkbe, hiszen ez az egyik legkedveltebb kerti évelő és gyógynövény egyben. A kasvirágok családja azonban ennél jóval színesebb: a sárgától a narancson és fehéren át a különleges zöldig számtalan árnyalatban elérhetők. A különböző színű fajtákból változatos, szemet gyönyörködtető és egyúttal méhbarát virágoskert alakítható ki. Lássuk, milyen színekben pompázhat ez a hálás évelő!

Ki mondta, hogy a haszonnövénynek a konyhakert hátsó sarkában a helye? A fűszer-, gyógy- és ehető növények egy meglepően nagy része legalább olyan mutatós, mint a klasszikus dísznövények — ezüstös levelekkel, illatos virágokkal, drámai lombbal. Ebben a cikkben olyan növényeket nézünk meg, amelyek egyszerre szépítik a kertet és tesznek finomat a tányérra vagy a teásbögrébe. Válasszunk együtt!

Öntözöl minden nap, mégis száraz a talaj. Ismerős? A probléma általában nem a víz mennyiségével van – hanem azzal, hogy soha nem jut el oda, ahol kellene: a gyökerekhez. A nyári hőség és a szél együtt dolgozik ellened: amit reggel locsolsz, délutánra elpárolog, a szórófejből kilövellt vízcseppeket pedig a szél még menet közben is elfújhatja. Megmutatjuk, hogyan öntözz okosan száraz, szeles nyáron – és miért éri meg öntözőrendszert telepíteni.

A közhiedelemmel ellentétben a rózsa nem túlságosan érzékeny növény – de ha egyszer bekerül egy betegség a kertbe, az évről évre visszatérhet. A jó hír az, hogy a leggyakoribb gombabetegségek és kártevők felismerhetők, megelőzhetők és kezelhetők. Ebben a cikkben végigvesszük a leggyakoribb rózsabetegségeket és kártevőket, bemutatjuk a tüneteket, és gyakorlati, közérthető tanácsokat adunk ahhoz, hogy a kertünkben egészséges, erős rózsabokrok álljanak.

Meglepő, de rózsa nem annyira igényes növény, mint ahogy azt gondolnánk, de ahhoz, hogy évtizedekig szépen virágozzon, néhány alapvető szabályt érdemes betartani. Az ültetés időpontjától a tavaszi metszésig, az öntözéstől a téliesítésig minden gondozási lépést végigveszünk ebben az útmutatóban, hogy akár teljesen kezdőként is magabiztosan vágjunk bele a rózsatartásba.

A rózsát nem véletlenül nevezik a kertek királynőjének – évezredek óta elkísér minket a történelemben, és ma is az egyik legváltozatosabb dísznövény, amit kertbe ültethetünk. Ha viszont először állunk neki rózsát választani, könnyen elveszünk a fajták, csoportok és szakkifejezések között. Ebben a cikkben végigmegyünk a főbb rózsacsoportokon, megnézzük, melyik hova való, és segítünk eldönteni, melyiket érdemes a saját kertünkbe ültetni.

A nyári orgona – vagy ahogy sokan hívják, pillangócserje – a nyári kert egyik leghálásabb díszcserjéje. Júniustól akár októberig virágzik, illatával pillangók tucatjait csalogatja a kertbe, és szinte bármilyen körülmények között megél. De honnan származik, hogyan ültessük, és tényleg rokona-e a közönséges orgonának? Ebben a cikkben mindent elmondunk, amit a nyári orgonáról tudni érdemes.

Az orgona illata mindenkinek eszébe juttat valamit. A nagymama kertje, egy tavaszi reggel, egy rég nem látott, kedves hely. Ezeknek a cserjéknek ez az igazi erejük. Nemcsak díszítenek, hanem emlékeket idéznek. Mert egy illatos cserje évtizedekig virágzik, gondozást alig igényel, és közben a méhektől a pillangókig mindenkit odavonz – saját magunkat is beleértve. És ha jól választunk közülük, akkor a kertünk tavasztól őszig illatozik majd – nem csak egy rövid ideig.

Akik rendszeresen főznek és kertészkednek is, tudják, hogy igazán jó érzés, amikor egyenesen az ágyásból vagy cserépből szedhetjük le frissen az ebédhez a bazsalikomot vagy a rozmaringot. Egy jól megtervezett fűszernövény-ágyás nemcsak a konyhát gazdagítja, hanem gyönyörű látványt nyújt, és a méhek, pillangók is imádják. Mutatjuk lépésről lépésre, hogyan hozd létre a sajátodat – akkor is, ha most kezded a kertészkedést!

Ritkán gondolunk rájuk, pedig nap mint nap a kertünkért dolgoznak. A földigiliszták a talaj csendes karbantartói – nem építenek, hanem átalakítanak. Lazítják, szellőztetik, tápanyaggal dúsítják a földet, és mindezt ingyen teszik. Mutatjuk, mit csinálnak valójában egész nap, hogyan csalogasd őket magadhoz, és mit tegyél, ha véletlenül kettévágod az ásóddal.

A közönséges lótücsök vagy lótetű (Gryllotalpa gryllotalpa) a házikertek egyik legrejtélyesebb kártevője. Szinte egész életét a föld alatt tölti, ritkán látjuk, mégis hatalmas pusztítást képes végezni. Egy erősebb populáció néhány hét alatt tönkreteheti a veteményest, a virágágyást és a gyepet is. Nézzük meg, hogyan ismerjük fel, mire képes, és – ami a legfontosabb – hogyan védekezhetünk ellene!

Minden kerttulajdonos rémálma válik valóra, ha egy reggel azt látja, hogy mindenhol frissen túrt földkupacok "díszítik" a gyepet. A vakond megint dolgozott éjjel.
Mielőtt azonban hadüzenetet küldenénk neki, érdemes tisztázni pár dolgot – mert ezzel az apró, szinte vak állattal kapcsolatban rengeteg a tévhit, és ráadásul a vakond Magyarországon védett állat.
Nézzük, mit tehetünk (legálisan és hatékonyan), és melyek azok a módszerek, amik biztosan nem riasztják el a portánkról ezt a földtúró bajnokot.

Az áfonya az egyik legkeresettebb kerti bogyós, és nem véletlenül: szuperegészséges, finom, és a bokor maga is gyönyörű dísznövény. Mégis rengetegen csalódnak benne, mert az áfonya a kertben csak vegetál, alig hoz termést, vagy egyszerűen elpusztul. Az esetek túlnyomó többségében nem a fajta a hibás – hanem az, ahogyan bánunk vele.
Nézzük meg az 5 leggyakoribb hibát, és azt, hogyan kerülhetjük el őket!

Ha valaki azt mondja, „szőlő", a legtöbbünknek a borvidékek végeláthatatlan sorai jutnak eszébe. Pedig a csemegeszőlő az egyik leghálásabb és legsokoldalúbb növény, amit házikertek számára ajánlhatunk – és korántsem kell hozzá szőlőbirtok.

A szőlő ugyanis nem csak gyümölcsöt ad. Gondoljunk csak bele, hogy egy jól kialakított szőlőlugas árnyékol a teraszon, zöld falat képez a kertben térelválasztóként, eltakarja a kevésbé esztétikus kerítést vagy melléképületet, és mindezek mellé még bőségesen terem is.

Nincs egyetlen helyes válasz erre a kérdésre. A hagyományos kertészek évente kétszer is átforgatják a talajt, az ásásmentes gazdálkodás hívei viszont esküsznek arra, hogy egyáltalán ne forgassuk meg. A valóság az, hogy mindkét megközelítésnek megvan a maga helye – más körülmények között más módszer működik jól.

Egy automata öntözőrendszer nemcsak kényelmet jelent, hanem 30-50%-kal csökkentheti a vízfelhasználást a hagyományos kézi locsoláshoz képest. De vajon kiépítheted-e saját magad, vagy inkább szakemberre van szükség? Nézzük meg, milyen vízforrásra, eszközökre és tudásra lesz szükséged ahhoz, hogy eldöntsd: vállalod-e a kihívást.

A válasz egyszerű: oszlopos növekedésű fajtákat (mint a karcsú cseresznye vagy körte) és törpe vagy középerős alanyra oltott gyümölcsfákat (alma, szilva, őszibarack). Mindkét megoldással 3-4 méteres magasságon tartható, könnyen kezelhető fákat telepíthetünk, amelyek pár négyzetméteren is bőven teremnek.

Az igazság az, hogy helyes használat esetén, a növények számára mindegy. Tényleg. Nem érzékelik, hogy a nitrát-ion komposztból vagy műtrágyából származik-e, mert egyszerűen ásványi ionokat vesznek fel, nem szerves anyagokat. A különbség nem abban van, mit kap a növény, hanem hogyan, mikor és milyen mellékhatásokkal érkezik meg hozzá a tápanyag.

Nézzük meg, mi történik valójában a talajban, amikor műtrágyát vagy szerves trágyát használunk, és mikor melyiket érdemes választanunk.

A komposztálás egyszerűnek tűnik. Összedobjuk a kerti és konyhai hulladékot, aztán várunk. Mégis sokan találkoznak olyan problémákkal, hogy a komposzt büdös, nem bomlik, vagy egyszerűen évekig ott áll változatlanul. Nézzük meg a leggyakoribb hibákat, és azt, hogyan oldhatjuk meg őket.
Ha elkerüljük ezeket a gyakori hibákat, gyorsabb, szagmentes és jobb minőségű komposztot kapunk.

Sokszor elbizonytalanodunk, amikor a komposztunk mellé állunk egy marék kerti hulladékkal a kezünkben. Biztosan hallottuk már valahonnan, hogy ezt vagy azt ne tegyük bele, de aztán eszünkbe jut valami ellentmondó információ is. A komposztálással kapcsolatban rengeteg tévhit kering, és nehéz eldönteni, mi az igazság. Nézzük meg a leggyakoribb kérdéseket, és azt, hogy mit mondanak ezekről a biológiai folyamatok.

Az egzotikus gyümölcsöskertekről sokunknak a mediterrán narancsligetek vagy trópusi banánültetvények jutnak eszébe. Automatikusan arra gondolunk, hogy ilyet csak melegházban valósíthatunk meg. Pedig Ázsia hatalmas területein élnek olyan gyümölcsfajok, amelyek a magyar klímához hasonlóan hideg telekhez és meleg nyarakhoz alkalmazkodtak. Ezek a növények ideális jelöltek egy különleges, karakteres ázsiai gyümölcsöskert kialakításához – fűtés vagy üvegház nélkül.

Biztosan láttad már téli reggelen, ahogy gőzölög a komposzt. Vagy éppen azon csodálkoztál, miért nem bomlik el valami, amit már hónapokkal ezelőtt beledobtál. Sokszor csak ömlesztjük a kerti hulladékot a komposztálóba, aztán várjuk, hogy valami történjen. De mi zajlik ott bent valójában? Nézzük meg, milyen élőlények dolgoznak a komposztban, és hogyan használhatjuk ezt a tudást a gyakorlatban.

A talaj pH-értéke alapvetően meghatározza, milyen növényeket tudunk sikerrel termeszteni, és hogy azok mennyire hatékonyan tudják felvenni a tápanyagokat. Bár a pH mérése ma már egyszerű feladat, sokan bizonytalanok abban, mit kezdjenek az eredménnyel. Szerencsére léteznek kipróbált módszerek, amelyekkel gyakorlatilag bármilyen talajt beállíthatunk a kívánt pH-tartományra.

A legtöbb hobbikertész számára a talaj pH-értéke elvont fogalom marad, pedig ez az egyetlen mérőszám képes megmagyarázni, miért sárgul a rododendron lombja rendszeres trágyázás mellett, vagy miért nem hozza a levendula azt a dús virágzást, amit várnánk tőle. A pH nem csupán egy szám a kémia tankönyvből, hanem a talaj egyik legfontosabb jellemzője, amely alapvetően befolyásolja, mit és hogyan tudunk termeszteni.

A csírák és mikrozöldségek a legegyszerűbb módjai annak, hogy friss, tápanyagdús élelmiszert termeljünk otthon, akár kert nélkül is. Néhány nap alatt fogyasztható, vitaminban gazdag növényeket kapunk minimális befektetéssel. A csíráztatás nem igényel földet, különleges eszközöket vagy kertészeti tudást, mégis olyan koncentrált tápanyagforrást biztosít, amit csak kevés élelmiszer tud felülmúlni.

A frissen szedett fűszernövények aromája felülmúlhatatlan. Nem kell hozzá kert vagy erkély, egy jól megválasztott ablakpárkány is elegendő ahhoz, hogy egész évben saját termésű bazsalikomot, mentát vagy rozmaringot szedegessünk. A lakásban nevelt fűszernövények gondozása egyszerűbb, mint gondolnánk, ha ismerjük az alapvető szabályokat és elkerüljük a leggyakoribb hibákat.

Sokan vásárolunk gyökeres fenyőt azzal a szándékkal, hogy az ünnepek után kiültetjük a kertbe. Sajnos az igazság az, hogy ez gyakran nem sikerül, a fa tűlevelek már az ünnepek alatt hullani kezdenei, és mire kiültetésre kerülne a sor, már csak sárga, elszáradt ágak maradnak. Pedig ha tisztában vagyunk a leggyakoribb hibákkal és betartunk néhány alapvető szabályt, a gyökeres fenyő nemcsak túléli a karácsonyt, hanem évtizedekig díszítheti kertünket.

A tél alá vetés sokak számára ismeretlen kertészeti módszer, pedig rengeteg előnnyel jár. November végén még bőven van időnk kihasználni ezt a lehetőséget, és a kiskertünk már kora tavasztól hozhatja az első friss termést. Nézzük meg, hogyan kezdjünk neki, mire figyeljünk, és mely növények alkalmasak erre a vetési módszerre.

A díszfüvek az utóbbi években igazi reneszánszukat élik a kertekben. Nem véletlenül, ugyanis olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket más növénycsoportok nehezen tudnak pótolni. Struktúrát adnak, folyamatos változást hoznak a kertbe, és ami talán a legfontosabb, télen sem hagynak minket szépség nélkül.

Amikor egy gyümölcsfa ültetéséről döntünk, gyakran csak a fajta nevére koncentrálunk: Idared, Jonathan, Germersdorfi. Pedig van egy másik, legalább ilyen fontos tényező, ami évtizedekre meghatározza a fa életét és teljesítményét: az alany. A helyes alanyválasztás biztosítja, hogy a fa mérete illeszkedjen a kert adottságaihoz, a termés időben megjelenjen, és a fa egészségesen fejlődjön. Ebben az útmutatóban lépésről lépésre végigvezetjük a döntési folyamatot, így könnyebben megtalálhatod a kertedhez és elvárásaidhoz leginkább illő megoldást.

Az előző részben megismertük az alanyok főbb típusait és tulajdonságait. Most konkrétan végigvesszük a legfontosabb gyümölcsfajok alanyait, azok jellemzőit és felhasználási területeit. Ez a gyakorlati útmutató segít majd a megfelelő alany kiválasztásában.

Az előző részben megismertük, miért van szükség alanyokra a modern gyümölcstermesztésben. Most alaposabban megbeszéljük, milyen alanytípusok léteznek, és azok milyen tulajdonságokat kölcsönöznek a rájuk oltott nemes fajtáknak. A megfelelő alany kiválasztása összetett döntés, amely több tényező gondos mérlegelését igényli.

A gyümölcstermesztésben járatlan kertbarátok gyakran meglepődnek, amikor megtudják, hogy a kertészetben vásárolt gyümölcsfák két különböző növényből állnak össze. Az oltás vagy szemzés évezredes gyakorlata teszi lehetővé, hogy egészséges, bőven termő gyümölcsfákat neveljünk kertjeinkben.

A datolyaszilva egyre gyakrabban jelenik meg hazai kertekben. Nem is véletlen, hiszen kevés olyan gyümölcsöt találunk, amely ilyen látványosan mutat a fán és egyben ízletes is. A narancssárga gyümölcsök még télen is pompáznak az ágakon, mert a hidegtűrő fajták nálunk is megbízhatóan termelnek. Sőt, a csersavas változatoknál az enyhe fagy még édesebbé is teszi a termést.

A kertünkben megforduló madarak nemcsak szépek és vidámak, hanem hasznos segítőtársaink is. Rovarokat fogyasztanak, elősegítik a beporzást, és fenntartják a természetes egyensúlyt. Ha tudatosan alakítjuk ki a kertet, egész évben biztosíthatunk nekik táplálékot, búvóhelyet és fészkelési lehetőséget. Ehhez nem kell különösebb trükk, csupán a megfelelő növények kiválasztása és néhány alapelv betartása.

A sövények nemcsak határolnak, hanem strukturálják is a kertünket. A megfelelő növényválasztás évtizedekre meghatározza a kert arculatát, ezért érdemes átgondolni, milyen tulajdonságokat várunk el egy „élő kerítéstől”.

Belefáradtál a folyamatos gyepnyírásba és öntözésbe? Küzdesz azzal, hogy a gyep nem nő meg az árnyékos részeken vagy a fák alatt, a tűző napon pedig szabályosan felperzselődik? A talajtakaró évelők valódi megoldást jelenthetnek ezekre a problémákra. Nem kell hetente elővenni a fűnyírót, a vízigényük töredékére a gyepnek, az árnyékos területeken is pompásan fejlődnek, ráadásul egész évben változatos látványt nyújtanak. És ez csak néhány ok, amiért egyre többen térnek át a hagyományos gyepről ezekre a sokoldalú növényekre.

Ez a különlegesen finom  bogyós gyümölcs még mindig kuriózumnak számít hazánkban. A mézbogyó (Lonicera caerulea vagy Lonicera kamtschatica) eredeti hazája Szibéria és a Távol-Kelet hideg régióinak erdőségei. Észak-Amerikában is őshonos. A Távol-Keleten is mindenfelé termesztik, különösen népszerű Japánban, ahol hasukappunak hívják. Hokkaidóban az Ainu őslakosok „az élet elixírjének" nevezték, és nem ok nélkül. Érdemes helyet szorítani pár bokornak a kertben!

Sokan először hallanak róla, mások már évek óta kísérleteznek vele. Az indiánbanán, vagy pawpaw egy különleges gyümölcstermő többtörzsű cserje, ami egyre több hazai kertben jelenik meg. Íze igazi egzotikus gyümölcs kavalkád, könnyen termeszthető, ellenálló növény, amit bátran ajánlunk minden kezdő és profi kertésznek.

Sokan félnek a bambusztól. „Ellepi az egész kertet”, „lehetetlen megállítani”, „a szomszéd udvarába is átnő” - ilyeneket hallunk gyakran. De vajon mennyire jogosak ezek az aggályok? A bambusz egy hálás növény, vagy egy megállíthatatlanul terjedő bosszúság? Mit érdemes tudni erről a különleges növényről.

A füge talán az egyik legrégebbi kultúrnövényünk, amelyet már a bibliai időkben is termesztettek. Ez a különleges gyümölcs ma már nemcsak a mediterrán vidékeken, hanem hazánkban is sikeresen megél, és egyre több magyar kertben találkozhatunk vele. Viszont vannak még, akik nem mernek belvágni a füge ültetésébe, mert attól tartanak, hogy esetleg túl problémás növény, nagyon kell óvni télen, sok gondozást igényel. Reméljük, hogy ez az írás meggyőzi őket is arról, hogy a füge az egyik leghálásabb gyümölcstermő, nincs szüksége túl sok törődésre, mégis, akár évente kétszer is onthatja mézédes gyümölcseit.

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a sziklakert nem más, mint egy kupac kő, amibe véletlenszerűen bedugtak néhány növényt. Aztán csodálkoznak, hogy miért nem szép, miért nem működik, és miért hal el minden második növény. A valóság pedig az, hogy a jól tervezett sziklakert az egyik legizgalmasabb és legváltozatosabb kerti elem lehet - ha értjük, hogyan kell csinálni.

Minden kezdő kertész álma egy olyan növény, amelye valahogy mindig gyönyörű, és megbocsájtó a hibákkal kapcsolatban. A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) pont ilyen megbízható társunk a kertben. Nem kell hozzá nagy kertészeti tudás, nem kezd el azonnal sárgulni, ha elfelejtjük meglocsolni, és olyan látványos virágzást produkál, amiért a szomszédok is irigykedhetnek. Ráadásul júliustól szeptemberig virágzik, ősszel gyönyörű lombszínnel kápráztat, télen pedig száraz bugavirágzataival díszíti a kertet.

A 80-as években a kivi igazi egzotikus gyümölcsnek számított, sokan még most is úgy tudják, hogy déligyümölcs, pedig eredetileg Kínából származik és a magyar éghajlaton is tökéletesen megterem.
A kivi elnevezése maga is egy érdekes történet. Eredeti nemzetközi neve "kínai egres" volt. A 20. század közepén azonban marketing-megfontolásokból először "dinnyécske" (melonette) névre keresztelték át, majd 1959-ben kapta mai "kivigyümölcs" nevét.

A forró nyári napokban egyre értékesebb kincs az árnyék. Míg a műanyag napernyők és vászon árnyékolók praktikusak, a futónövényekkel létrehozott természetes árnyék sokkal több: gyönyörű, illatos, élő környezetet teremt, miközben hűsít és véd a naptól. Ráadásul a futónövények nemcsak árnyékolnak, hanem belátásgátlót is biztosítanak, térelválasztóként működnek, és akár egy csúnya kerítést is eltakarhatnak.

Legyünk őszinték! Nem mindenki született kertésznek. Sokan szeretnének szép kertet, de nincs idejük vagy kedvük a napi locsolásra, metszésre, betegségek elleni védekezésre. Ha te is azok közé tartozol, akik inkább élveznék a kert szépségét, mint hogy folyamatosan dolgozzanak benne, akkor jó helyen jársz. Léteznek ugyanis olyan növények, amelyeket szinte el lehet „felejteni” elültetésük után - mégis évről évre gyönyörű látványt nyújtanak.

A tuja évtizedek óta a magyar kertek meghatározó növénye. Gyors növekedése, sűrű lombozata és viszonylag alacsony ára miatt választották sokan sövénynek és szoliter növénynek egyaránt. Az elmúlt években azonban egyre gyakrabban találkozunk problémákkal: elszáradt, megbarnult tujákkal, amelyek nem állták ki a szélsőséges időjárást, a gombás betegségeket vagy éppen a szárazságot.

A levendula az egyik legnépszerűbb kerti növény, amely illatos virágaival és ezüstös levelével díszíti kertjeinket. Ez a mediterrán eredetű évelő nemcsak gyönyörű, hanem rendkívül hasznos is - természetes rovarriasztóként működik, és számos háztartási célra felhasználható. Azonban sokan nem tudják, hogy a levendula hosszú távú szépségének és egészségének titka a megfelelő metszésben rejlik.

Amikor a tél utolsó napjai búcsúznak, a magnólia fák káprázatos virágai már hirdetik a tavasz érkezését. Hatalmas, gyakran illatos virágaikkal ezek a különleges növények kertünk igazi ékköveivé válnak, és minden évben lenyűgözik a szemlélőt egyedülálló szépségükkel. De vajon mi az, ami miatt generációk óta töretlen a rajongás ezek iránt a különleges magnólia fák és magnólia cserjék iránt?