Mit kezdjünk a lehullott falevéllel? Gyakorlati útmutató

Ne tekintsük hulladéknak a lombot!

A fák egész évben tápanyagot vesznek fel a talajból, és ennek jelentős része a levelekben köt ki. Ősszel, amikor a lomb lehullik, ez a tápanyag visszakerülne a talajba, ha hagynánk. Az erdőben senki nem gereblyézi össze a lombot, mégis évről évre gazdagabb, humuszosabb lesz a talaj. Pontosan a lebomló avar miatt.

A kertben persze nem hagyhatunk mindent úgy, ahogy leesik, mert a gyepen, a járdán vagy a beteg fák alatt a lomb több kárt okoz, mint hasznot. De ha a zsákba tömés előtt egy pillanatra megállunk, és eldöntjük, melyik levél hova kerüljön, akkor a lomb nagy része a kertben maradhat, és ott dolgozik nekünk tovább: táplálja a talajt, takarja az ágyásokat, és menedéket ad a hasznos állatoknak.

Mit hova? Így bánjunk a lehullott levelekkel

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy a kert melyik részén mit érdemes kezdeni a lombbal.

Az sem mindegy, milyen fa levele hullott le. A fák levelei nagyon eltérő ütemben bomlanak le:

Maradhat a lomb a fa alatt?

Sok helyen igen, és ez a legkevesebb munkával járó megoldás. A cserjék, sövények és évelőágyások alatt hagyott lomb természetes téli takaróként működik: tompítja a fagy hatását a gyökereknél, megakadályozza a talaj kiszáradását és tömörödését, tavaszra pedig elkezd lebomlani, és tápanyaggal látja el a növényeket.

A lomb alatt ráadásul élet zajlik. Itt telel át a katicabogarak, a futóbogarak és sok más hasznos rovar egy része, a giliszták pedig a levelet a talajba húzzák és feldolgozzák. Ha van egy kevésbé szem előtt lévő sarok a kertben, hagyjunk ott egy nagyobb, laza lombkupacot is: a sünök előszeretettel töltik benne a telet.

A gyep viszont kivétel. A gyepen hagyott vastag lombréteg alatt a fű nem kap fényt, befülled, és tavaszra foltokban kipusztul. Itt két megoldásunk van: vagy összegyűjtjük a lombot, vagy ha csak vékony rétegben van, egy fűgyűjtő nélküli fűnyíróval felaprítjuk. A felaprított, apró levéldarabok gyorsan lebomlanak a fűszálak között, és még tápanyagot is adnak a gyepnek.

Komposztáljuk, vagy készítsünk lombföldet?

A lomb a komposztban

A lomb a komposzt egyik legjobb „barna”, vagyis szénben gazdag összetevője. Önmagában lassan bomlik, de a nitrogénben gazdag „zöld” anyagokkal, például fűnyesedékkel és konyhai zöldséghulladékkal keverve kiegyensúlyozott, jól érő komposztot ad. Ne öntsük fel egyszerre az egész őszi lombot a komposztra, hanem rétegezzük: néhány centi lomb, aztán zöld anyag, majd megint lomb. A száraz leveleket kissé nedvesítsük meg.

A lassan bomló tölgy-, dió- vagy platánlevél komposztálását a Terrasan Komposztgyorsító jelentősen felgyorsítja, mert a benne lévő mikroorganizmusok beindítják a bontást. Hogy mi kerülhet még a komposztba és mi nem, arról a komposztálásról szóló cikkünkben részletesen írtunk.

A lombföld a kertészek titkos fegyvere

Ha sok lombunk van, érdemes egy részét külön kezelni, és lombföldet készíteni belőle. A lombföld a csak avarból, gombák segítségével lassan érlelt, laza, morzsalékos anyag. Kevés tápanyagot tartalmaz, de kiváló a talajszerkezet javítására és a vízmegtartásra, és vetőföldnek, valamint a virágföld keverésére is ideális.

Elkészítése nagyon egyszerű. Töltsük a lombot egy nagy zsákba, nedvesítsük meg, ha száraz, kössük be a zsákot, és szúrjunk rá néhány lyukat a szellőzés miatt. Tegyük félre egy árnyékos sarokba, és felejtsük el. Egy év múlva már mulcsnak használható, két év alatt pedig sötét, finom szerkezetű lombfölddé érik. Gyorsabban halad a dolog, ha a lombot zsákolás előtt felaprítjuk, például fűnyíróval átmegyünk rajta.

Hogyan használjuk a lombot mulcsként az ágyásokban?

Az évelőágyásokban, a cserjék és rózsák alatt a lomb kiváló, ingyenes talajtakaró. Terítsük szét egyenletesen 5–10 cm vastagon, de a növények tövét, szárát hagyjuk szabadon, nehogy a nedves lomb alatt berothadjanak. Szeles helyen a lomb könnyen "elvándorolhat", ilyenkor egy vékony réteg komposzttal vagy néhány ággal rögzítsük.

Ha fontosabb a rendezett látvány, például az előkertben vagy a bejárat mellett, a lombot gyűjtsük össze, és takarjuk a talajt inkább fenyőkéreggel. A vörös fenyőkéreg és a borovi fenyőkéreg több évig is a helyén marad, és egész évben mutatós. A teljes választékot a fenyőkéreg és dekorációs mulcs kategóriában találjuk. Hogy melyik mulcs hova való és milyen vastagon terítsük, arról a mulcsozásról szóló cikkünkben írtunk részletesen.

Ha a lombbal takart ágyások talaját tavasszal még élőbbé szeretnénk tenni, a BLACKJAK humusznövelő készítmény segíti a szerves anyag humusszá alakulását.

Mikor menjen a lomb a zöldhulladékba?

Nem minden levél való a kertbe. A beteg vagy kártevővel fertőzött fák lombjában ott telelnek át a kórokozók és a kártevők, és tavasszal onnan fertőzik újra a növényt. Ezeket a leveleket gyűjtsük össze gondosan, és vigyük a zöldhulladékba. Ne komposztáljuk őket, mert egy átlagos kerti komposztban nem melegszik fel annyira a halom, hogy elpusztítsa őket.

A leggyakoribb esetek:

Vadgesztenye: ha nyáron barnára száradtak a levelei, valószínűleg a vadgesztenyelevél-aknázómoly okozta. A kártevő bábjai a lehullott levélben telelnek, ezért a lomb összegyűjtésével sokat tehetünk a jövő évi fertőzés ellen.

Alma és körte: a varasodás kórokozója a lehullott leveleken telel át. Gyűjtsük össze alaposan a beteg fák alól.

Rózsa: a feketefoltosságos, lisztharmatos rózsalevelekben szintén áttelel a gomba. A rózsák alól mindig takarítsuk ki a lehullott leveleket, még akkor is, ha az ágyás többi részén hagyjuk a lombot.

Mi a helyzet az avarégetéssel?

Az avarégetésnél nincs egységes országos szabály: a helyi önkormányzati rendelet dönti el, hogy szabad-e, és ha igen, mikor. A legtöbb városban már tilos, máshol csak a belterületen, a tilalom megszegéséért pedig komoly bírságot is kiszabhatnak. Mielőtt bárki gyufát fogna, nézze meg a helyi rendeletet.

De érdemes akkor is lemondani róla, ha szabad. A nedves avar lassan, füstölögve ég, és nagy mennyiségű szálló port és egészségre ártalmas anyagot juttat a levegőbe, ami a szomszédoknak és nekünk is kellemetlen. Ráadásul az égetéssel pont azt a tápanyagot és szerves anyagot semmisítjük meg, amit a kert ingyen visszakaphatna. A komposztálás, a lombföld és a mulcsozás minden szempontból jobb megoldás.

Gyakran ismételt kérdések a lehullott lombról

Komposztálható a diólevél?

Igen, de csak más anyagokkal keverve és kisebb arányban. A dió levele juglont tartalmaz, ami gátolja sok növény fejlődését. A komposztálás során ez lassan lebomlik, ezért a diólevelet tartalmazó komposztot csak teljesen érett állapotban használjuk.

Mennyi idő alatt bomlik le a falevél?

A fafajtól függ. A juhar, a nyír vagy a gyümölcsfák levele körülbelül egy év alatt lebomlik, a tölgy, a bükk vagy a platán levele két-három évig is eltart. Aprítással és komposztgyorsítóval jelentősen gyorsíthatjuk a folyamatot.

Árt a gyepnek, ha rajta hagyjuk a lombot?

Igen, ha vastag rétegben marad rajta. Alatta a fű nem kap fényt, befülled, és tavaszra foltokban kipusztulhat. A vékony lombréteget fűnyíróval felaprítva a gyepen hagyhatjuk.

Mi az a lombföld, és mire használjuk?

A csak lombból érlelt, laza, morzsalékos anyag. Javítja a talajszerkezetet és a vízmegtartást, és vetéshez, virágföld keveréséhez, valamint mulcsnak is kiváló.

Mit kezdjünk a beteg fák lombjával?

Gyűjtsük össze, és vigyük a zöldhulladékba. Ne komposztáljuk, és ne hagyjuk a kertben, mert a kórokozók és a kártevők a levélben telelnek át.

Így lesz a lehullott lombból jövő évi termőföld

A lehullott lomb nem gond, hanem lehetőség. Ha a gyepről összegyűjtjük, az ágyásokban takarónak hagyjuk, a felesleget komposztáljuk vagy lombföldnek érleljük, és csak a beteg leveleket tesszük a zöldhulladékba, akkor a kertünk évről évre gazdagabb, élőbb talajjal hálálja meg az őszi munkát. Hagyjunk egy kis kupacot a sünöknek is, és tavasszal a kert maga mutatja meg, mennyire megérte.