Hogyan teleltessük a cserepes mediterrán növényeket?

Mikor hozzuk be a mediterrán növényeket?

A legtöbben túl korán viszik be a növényeiket, és ez legalább akkora hiba, mint a túl késői behozatal. A mediterrán növények hazájában is van tél: hűvös éjszakák, néha egy-egy enyhe fagy. Ez a hideg segít nekik „lelassulni”, megedzi a szöveteiket, és a teleltetés alatt kevésbé gyengülnek le. Ha szeptember végén a meleg nappaliba kerülnek, gyorsan megnyúlnak, és ezzel a kártevőknek is terített asztalt kínálunk.

Addig maradjanak kint, amíg a növények még megfelelő, alsó hőmérsékleti határt nem érjük el, de a tartós fagyot már ne várják meg kint. A dézsában a gyökér sokkal sérülékenyebb, mint kiültetve, mert az edény falán át a föld gyorsan átfagy. Ezért a táblázatban a dézsás értékeket adjuk meg, nem a kerti fagytűrést.

A legérzékenyebbek tehát a citrusfélék és a cikász. Ők kerülnek be elsőként, általában október második felében. A leander, a babér és az olajfa sokszor november közepéig, végéig is kint lehet, ha az időjárás engedi. A füge és a gránátalma pedig hadd hullassa le a leveleit kint, az nekik a természetes téli pihenő kezdete.

Az első enyhe fagyokra megoldás a fátyolfólia

Gyakran előfordul, hogy csak egy-egy éjszakára jön fagy, utána újra enyhe az idő. Ilyenkor nem kell rögtön mindent behordani. Egy réteg fátyolfólia (1,6 × 5 m), nagyobb növényekre pedig a szélesebb, 3,2 × 5 m-es változat néhány fokot ad, és átsegíti a növényt egy-egy hidegebb éjszakán. Reggel, ha felmelegszik a levegő, vegyük le róla.

Mielőtt behozzuk a növényt, alaposan nézzzük át

Ez a lépés az, amit a legtöbben kihagynak, pedig a teleltetés sikere nagyrészt itt dől el. Amit behozunk a lakásba, pincébe vagy lépcsőházba, azzal együtt behozhatjuk a rajta élő kártevőket is. Benti körülmények között, természetes ellenségek nélkül pedig hetek alatt elszaporodnak.

Kártevők keresése: nézzünk be a levelek alá!

Szánjunk minden növényre időt, és nézzük át alaposan, különösen a levelek fonákját, a levélhónaljakat és az ágvillákat. Ezeket keressük:

Pajzstetű: apró, barnás, domború pajzsok a szárakon és a levélereken, gyakran ragacsos mézharmattal körülöttük. A leander, a babér és a citrusfélék klasszikus kártevője.

Gyapjas pajzstetű (gyapjastetű): vattaszerű fehér pamacsok a levélhónaljakban.

Takácsatka: sárgásan pöttyözött, fakó levelek, súlyosabb esetben finom pókháló a hajtásvégeken. A száraz, fűtött lakás levegőjében robbanásszerűen elszaporodik.

Levéltetű és liszteske: a levéltetű a fiatal hajtásvégeken telepszik meg, a liszteske apró fehér „lepkéi” pedig a növény megrázásakor röppennek fel.

Ha bármelyiket találjuk, kint kezeljük a növényt, még a behozatal előtt. Egyrészt a permetezés a lakásban nem szerencsés, másrészt egy hét kint töltött idő alatt kiderül, hatott-e a kezelés. Enyhébb fertőzésre jó választás a természetes hatóanyagú NeemAzal-T/S. Erősebb pajzstetű- vagy gyapjastetű-fertőzés ellen a felszívódó Sanium System hatékonyabb, mert a növény nedvkeringésén keresztül a pajzs alatt megbúvó kártevőt is eléri. Takácsatka ellen az Ortus 5 SC atkaölő szer a célzott megoldás. A pajzstetveket kisebb növényen mechanikusan is eltávolíthatjuk egy szesszel átitatott vattapálcával vagy puha kefével.

Egy tipp a teleltetés idejére: tegyünk a növények közé egy darab rovarfogó csíkcsapdát. Nem irtásra való, hanem jelzőrendszernek. Ha liszteske vagy gyászszúnyog jelenik meg, azonnal látjuk rajta.

Mit metszünk le ősszel, és mit ne?

Ősszel csak „takarító” metszést végezzünk, a formázó metszés a tavaszé. Vágjuk le a száraz, letört, beteg ágakat, a befelé növő, egymást keresztező hajtásokat, és azokat, amelyeken súlyos kártevőtelepet találtunk. Így a növény kisebb, kompaktabb lesz, és jobban elfér a teleltetőhelyen.

Két fontos kivétel van. A leander jövő évi virágait a hajtásvégeken hozza, ezért ősszel ne kurtítsuk vissza az összes ágát, különben jövőre alig lesz virág. A citrusféléken pedig gyakran egyszerre van virág, termés és rügy, ezért náluk is csak a legszükségesebbet vágjuk ki.

Éles, tiszta metszőollót használjunk, a webshopunkban a kerti szerszámok között több jó típust is találunk. A nagyobb, ujjnyinál vastagabb ágak sebeit kenjük be méhviasz tartalmú fasebkezelővel, hogy a nedves téli hónapokban ne jusson be fertőzés a seben át.

Cserép és föld rendbetétele

Nézzük meg a cserép alját is! Nem nőtt-e ki a gyökér a vízelvezető lyukon, nincsenek-e csigák vagy hangyák alatta. Töröljük le a cserép oldalát, szedjük ki a föld tetejéről a lehullott leveleket és a gyomokat, mert ezek télen penészedni kezdenek. Ősszel ne ültessük át a növényt, az tavaszi feladat.

A teleltetőhely kiválasztása

A teleltetés legfontosabb szabálya, hogy a fény és a hőmérséklet összhangban legyen. Minél melegebb a hely, annál több fény kell, mert a meleg növekedésre serkenti a növényt, a növekedéshez pedig fény kell. Sötét, meleg helyen a növény megnyúlik, ledobja a leveleit és legyengül.

A világos, hűvös hely az örökzöldeké

A leander, a citrusfélék, a babér, az olajfa, a japán naspolya és a rozmaring örökzöldek, télen is szükségük van fényre. Ideális helyük a fűtetlen vagy alig fűtött télikert, a világos lépcsőház, a fagymentes üvegezett veranda vagy egy hűvös, nagy ablakos szoba. Ha nincs ilyen helyünk, egy fűtetlen garázs ablak mellett is működhet, ha nem fagy be.

A citrusféléknek van a legnagyobb fényigénye, őket tegyük a legvilágosabb helyre. A citrusféléket gyűjtő kategóriánkban is látható, mennyire változatos ez a növénycsoport. A Lunario és a Femminello citromfa teleltetése viszont lényegében ugyanaz, mint a narancsé vagy a mandariné: világos hely, 5–12 °C.

A sötét, hűvös hely a lombhullatóké

A füge és a gránátalma lombhullató, a téli pihenő alatt nincs szükségük fényre. Akár egy hűvös, fagymentes pincében, kamrában vagy garázsban is áttelelhetnek. Fontos, hogy csak a lombhullás után vigyük be őket, és tavasszal, a rügyfakadás előtt kerüljenek újra világosra.

A gránátalma a mediterrán teraszok egyik klasszikus dézsás növénye: lassan nő, jól tűri a metszést, és edényben is szépen virágzik. A bokros gránátalma 'Wonderful' kifejezetten dézsás méretű, termő fajta.

A fügével kapcsolatban érdemes egy félreértést tisztázni. A füge nálunk elsősorban kerti növény: kiültetve a legtöbb fajta −15 °C-ig is kibírja, és sokkal jobban fejlődik, mint edényben. Dézsában akkor van értelme nevelni, ha kifejezetten erre nemesített, kompakt fajtát választunk, mint a Little Miss Figgy® vagy a Ficcolino® törpe füge, illetve ha csak teraszunk van. A dézsás füge gyökere viszont már −5 °C körül károsodhat, ezért őt is be kell vinni télre.

A pálmák és a cikászok fő ellensége a nedvesség

A pálmák teleltetésénél nem is a hideg a legnagyobb veszély, hanem a nedvesség. A pálma a levélkorona közepén lévő szívrügyből hajt, és ha ebbe víz kerül és megáll benne, könnyen berothad. Ilyenkor a növény menthetetlen, még ha a levelei egy ideig zöldek is maradnak.

A törpe pálma 'Vulcano' kiültetve rövid ideig −10 °C körüli hideget is elvisel, dézsában viszont a gyökere miatt −6 °C körül már vigyük be világos, hűvös helyre. A kínai kenderpálma a legfagytűrőbb pálmánk, kiültetve évtizedekig kint élhet. Fiatalon és kemény télen azonban érdemes a leveleit lazán felfelé összekötni, és juta növénytakaró zsákkal védeni a szívrügyét az esőtől és a hótól.

A japán cikász botanikailag nem pálma, de mindenki annak kezeli, és ő a legkényesebb a csoportban. Rövid, enyhe fagyot elvisel, a téli nedvességet viszont egyáltalán nem tűri. Világos, hűvös, 5–12 °C-os helyen teleltessük, és télen alig öntözzük, akkor is csak a cserép széle mentén, hogy a levélrózsa közepe mindig száraz maradjon.

Ha csak a lakásban tudunk teleltetni

Sok lakásban nincs hűvös, világos hely, és a növényt csak a nappaliba tudjuk bevinni. Ez nem ideális, de nem is reménytelen. Tegyük a lehető legvilágosabb ablak elé, minél távolabb a radiátortól, és ne öntözzük túl. Számítsunk rá, hogy a növény ledob némi levelet, és figyeljünk fokozottan a takácsatkára, mert a száraz, meleg levegő neki kedvez. Egy-egy langyos zuhany a lombra vagy a rendszeres párásítás sokat segít.

A kerti füge takarása

A kertbe kiültetett fügét az első években, illetve kemény télen érdemes védeni. A tövét takarjuk vastagon lombbal vagy fenyőkéreggel, a fiatal növény koronájára pedig húzzunk Nortene juta növénytakaró zsákot. A juta előnye, hogy hőtartó, de szellőzik, így a növény alatta nem fullad be, ellentétben a nejlonnal. Ugyanez a zsák jól jön a fagyérzékenyebb kerti cserjéknek és a fal mellett kint teleltetett nagyobb dézsáknak is.

Ha a fügét mégis megcsípi a fagy, ne essünk kétségbe: a föld feletti része ugyan visszafagyhat, de a gyökérről tavasszal újra kihajt. A fagyott ágakat tavasszal vágjuk vissza az egészséges részig. Ha még csak most tervezzük a kerti fügét, a füge fajták között több télálló fajtát is találunk.

Hogyan öntözzük és gondozzuk a növényeket télen?

A teleltetett növények pusztulásának leggyakoribb oka nem a hideg, hanem a túlöntözés. Hűvös helyen a növény alig párologtat, a föld lassan szárad ki, a pangó víz pedig gyökérrothadáshoz vezet.

Az alapszabály, hogy csak akkor öntözzünk, ha a föld felső 2–3 centije kiszáradt. Hűvös helyen ez általában 2–4 hetente jelent egy mérsékelt öntözést, a lombhullató fügénél és gránátalmánál pedig még ritkábban, csak annyit, hogy a földlabda ne száradjon ki teljesen. Az alátétben maradt vizet fél óra után öntsük ki. Szobahőmérsékletű, állott vizet használjunk, a hideg csapvíz sokkolja a gyökereket.

Tápoldatot télen ne adjunk. A növény nem növekszik, a tápanyag csak felhalmozódik a földben, és megégeti a gyökereket. A tápozást tavasszal, az új hajtások megjelenésekor kezdjük újra.

Enyhébb napokon szellőztessünk rendszeresen, mert a pangó, nedves levegő a gombás betegségeknek kedvez. Arra viszont figyeljünk, hogy a hideg huzat ne érje közvetlenül a növényt.

Havi ellenőrzés december és február között

Legalább kéthetente nézzük át a növényeket, ez pár perc az egész. Négy dolgot ellenőrizzünk:

A föld nedvessége: az ujjunkkal nézzük meg, kell-e öntözni. Ha a föld tetején penész jelenik meg, lazítsuk fel, és öntözzünk kevesebbet.

A levelek: a sárguló, lehulló leveleket szedjük össze. Néhány levél elvesztése normális, a tömeges levélhullás viszont jelzés: vagy túl sötét és meleg a hely, vagy túl sok a víz.

A kártevők: nézzünk be a levelek alá és a csíkcsapdára. Ha ismét megjelenik a pajzstetű vagy a takácsatka, egy enyhe napon vigyük ki a növényt a teraszra vagy egy jól szellőző helyiségbe, és ott kezeljük.

A hőmérséklet: ha a teleltetőhely nagyon lehűl egy kemény hideg idején, takarjuk le a növényeket fátyolfóliával, vagy tegyük őket beljebb, távolabb az ablaktól.

Hogyan szoktassuk vissza a növényeket tavasszal?

Tavasszal a legnagyobb hiba a sietség. A teleltetett növény hónapokig gyenge fényben élt, a levelei nem szoktak hozzá a tavaszi napsütéshez, és ha egyik napról a másikra a tűző napra kerül, könnyen leéghetnek.

Március közepén, végén kezdjük a fokozatos szoktatást. Az első napokban csak néhány órára vigyük ki a növényeket egy árnyékos, szélvédett helyre, majd fokozatosan növeljük az időt és a fényt. Másfél-két hét alatt szokják meg a teljes napot. A fagyérzékeny citrusfélék és a cikász csak akkor maradjanak kint éjszakára is, ha már nem jön fagy, ez általában április végére, május elejére esik. A babér, a leander és az olajfa elviseli a korábbi kihordást is, ha egy-egy hideg éjszakára letakarjuk őket.

A tavaszi kihordással egy időben jöhet a formázó metszés, a szükséges átültetés és a tápozás újraindítása. Aki augusztusban az augusztusi dugványozós cikkünk alapján rozmaringot vagy levendulát szaporított, annak a fiatal dugványait is ilyenkor kezdjük edzeni.

Gyakran ismételt kérdések a mediterrán növények teleltetéséről

Miért hullatja a leveleit a citromfám teleltetés közben?

Legtöbbször a fény és a hőmérséklet összhangja borul fel: túl meleg és túl sötét a hely. Előfordulhat túlöntözés és hirtelen hőmérséklet-változás is, például ha a hideg teraszról egyik napról a másikra a fűtött nappaliba kerül. Tegyük világosabb, hűvösebb helyre, és öntözzünk kevesebbet.

Kell-e tápoldatozni a növényeket télen?

Nem. Teleltetés alatt a növény pihen, a tápanyagot nem tudja felhasználni. A tápozást tavasszal, a növekedés megindulásakor kezdjük újra.

Mennyi fagyot bír ki a leander?

A kifejlett leander rövid ideig −5 °C-ot is elvisel, de dézsában a gyökere sérülékenyebb. Ha tartósan −3 °C alatti éjszakák jönnek, vigyük be.

Dézsás növény a füge?

Alapvetően kerti növény, kiültetve bírja a legjobban a telet. Dézsában a törpe fajtákat érdemes tartani, és a dézsás fügét a gyökér fagyérzékenysége miatt télre be kell vinni. Lombhullás után sötét, hűvös helyen is jól telel.

Kint maradhat télen a pálma?

A kiültetett kínai kenderpálma igen, megfelelő takarással évtizedekig kint élhet. A dézsás pálmákat, a törpe pálmát és a cikászt viszont télre vigyük be világos, hűvös helyre, és ügyeljünk rá, hogy a levélkorona közepébe ne kerüljön víz.

Teleltethetem a mediterrán növényeket a fűtött lakásban?

Lehet, de ez a legrosszabb megoldás. Ha nincs más lehetőség, a legvilágosabb ablakhoz tegyük, távol a radiátortól, keveset öntözzünk, és figyeljünk a takácsatkára.

Mikor vihetem ki tavasszal a citromfát?

Március végétől napközben fokozatosan szoktathatjuk, de éjszakára csak akkor maradjon kint, ha már nem várható fagy. Ez általában április végére, május elejére esik.

Így vár ránk tavasszal egészséges, virágzó mediterrán dézsás növény

A mediterrán növények teleltetése nem bonyolult, csak a megfelelő pillanatokban kér figyelmet. Ne siessük el a behozatalt, nézzük át és tisztítsuk meg alaposan a növényeket, mielőtt beköltöznek, válasszunk a fényigényüknek megfelelő teleltetőhelyet, és télen inkább öntözzünk kevesebbet, mint többet. Ha ezt a néhány szabályt betartjuk, a leander, a citromfa, a pálma vagy a füge nemcsak túléli a telet, hanem tavasszal erőteljesen hajt, és nyáron bőségesen meghálálja a gondoskodást.