Datolyaszilva, a gyümölcs, amit a fagy még édesebbé tesz
A datolyaszilva egyre gyakrabban jelenik meg hazai kertekben. Nem is véletlen, hiszen kevés olyan gyümölcsöt találunk, amely ilyen látványosan mutat a fán és egyben ízletes is. A narancssárga gyümölcsök még télen is pompáznak az ágakon, mert a hidegtűrő fajták nálunk is megbízhatóan termelnek. Sőt, a csersavas változatoknál az enyhe fagy még édesebbé is teszi a termést.
A datolyaszilva (Diospyros kaki) Kelet-Ázsiából, elsősorban Kínából és Japánból származik, ahol évezredek óta termesztik. A "Diospyros" elnevezés görög eredetű, jelentése "isteni búza" vagy "isten eledele", ami már önmagában is sokat elárul a gyümölcs értékéről.
A fa mérsékelt növekedésű, általában 4-8 méter magasra nő, bár megfelelő metszéssel kisebbre is formázható. Egyik legnagyobb dísze a késő őszi-téli időszak, amikor lombját elveszítve a fán maradó, élénk narancs-vörös gyümölcsök látványt nyújtanak. A levelek nagyok, oválisak, fénylő zöldek nyáron, ősszel pedig sárga-vörös árnyalatúra váltanak.
Fontos tudni, hogy a datolyaszilva kétlaki növény is lehet, de a legtöbb kereskedelmi fajta önmagában is termő (ezt partenokarpnak nevezzük, ami azt jelenti, hogy megporzás nélkül is képes gyümölcsöt hozni), így nem szükséges hozzá porzópár. Ennek ellenére érdemes utánanézni az egyes fajták tulajdonságainak.
A kaki gyümölcs jellemzői
A kaki gyümölcs paradicsom alakú vagy kissé lapított, mérete fajtától függően 100-300 gramm között változhat. Héja vékony, sima, színe a világos narancsostól a mély vörösig terjedhet. A gyümölcs belseje zselészerű vagy szilárdabb állagú, magvas vagy magtalan változatokban.

Csersavas vagy édes fajták
A kakifajták két fő csoportra oszthatók, és ezt nagyon fontos megérteni a termesztés előtt.
Csersavas (adstringens) fajták éretlen állapotban magas csersavtartalmuk miatt élvezhetetlenül fanyar ízűek, szájban összehúzó érzést keltenek. Csak teljesen beérve, puhára válva válnak édessé és fogyaszthatóvá. Példák erre a klasszikus Kaki vagy a Hachiya fajta.
Édes (nem-adstringens) fajták már kemény, ropogós állapotban is édeskések, mint egy alma, nem tartalmaznak csersavat vagy nagyon keveset. Ezeket éretten és éretlenül is lehet fogyasztani. Példák erre a Sharon (Triumph), a Rojo Brillante vagy a Jiro fajta.
Vannak olyan köztes változatok is, amelyek félig csersavmentesek, tehát kemény állapotban kissé fanyarabbak, de ehetők, puhára válva pedig teljesen édesek.
Tápanyagtartalom és egészségügyi hatások
A datolyaszilva gazdag vitamin- és ásványianyag-tartalommal rendelkezik. Magas A-vitamin tartalma (béta-karotin formájában) a látásért és az immunrendszerért felelős, míg a C-vitamin mennyisége jelentős, egy közepes gyümölcs a napi szükséglet 20-30%-át is fedezheti. Tartalmaz B-vitaminokat (B1, B2, B6), valamint káliumot, magnéziumot, foszfort, vasat és cinket nyomokban.
A gyümölcs magas rosttartalma javítja az emésztést és segít a bélműködésben. A benne található flavonoidok és karotinoidok antioxidánsként működnek, segítenek a szabad gyökök ellen és lassítják az öregedési folyamatokat. A kálium segít szabályozni a vérnyomást, ezáltal támogatja a szív- és érrendszeri egészséget. Magas természetes cukortartalma miatt gyors energiaforrás, a növényi vegyületek pedig természetes gyulladásgátlóként működnek.
Fontos azonban, hogy cukorbetegeknek mértékkel ajánlott fogyasztani a magas fruktóztartalom miatt.

Termesztés hazai körülmények között
A datolyaszilva termesztése Magyarországon némi odafigyelést igényel, de a megfelelő fajtával és gondozással sikeresen megvalósítható.
Éghajlati igények és hidegtűrés
A modern, hidegtűrő fajták -15°C, sőt egyes változatok akár -20°C-ot is kibírnak, így Magyarország melegebb régióiban (Alföld déli része, Duna menti területek) biztonsággal termeszthetők. A hűvösebb északi, északkeleti területeken téli védelemmel vagy fagyvédett, déli fekvésű helyen érdemes próbálkozni.
A fa a forró, száraz nyarakat szereti, és körülbelül 190-200 fagymentes napot igényel a gyümölcs beéréséhez.
Telepítés és talajigény
A legjobb időpont az ősz (október-november) vagy a kora tavasz (március-április), amikor a fa még nem ered. Válasszunk déli vagy délnyugati fekvésű, napfényes helyet, ahol a fa napi legalább 6-8 óra közvetlen napfényt kap. Kerüljük a fagyzugokat és az erős szélnek kitett helyeket.
A datolyaszilva jól vízelvezetésű, enyhe savanyú vagy semleges pH-jú (pH 6-7) talajt kedvel. Nehéz, vízállásos talajt nem tolerál, mert ez gyökérrothadáshoz vezet. Ha agyagos a talajunk, ültessünk földdombra, vagy az ültető gödörbe keverjünk be homokot és komposztot a drénázs javítása érdekében.
Ültetés lépései:
Ássunk 60x60x60 cm-es ültető gödröt. A gödör aljára készítsünk drénréteget kavicsból vagy törmelékből. Keverjünk a kiemelt földbe érett komposztot, tőzeget és egy marék lassú felszabadulású szerves trágyát. A csemeténél ügyeljünk arra, hogy az oltáshelyet ne takarjuk el földdel, maradjon 5-10 cm-rel a talajszint felett. Tömörítsünk vissza, alaposan öntsük le, majd mulcsozzuk meg a gyökérzóna környékét.
Öntözés
A datolyaszilva mérsékelt vízigényű, de a termés mennyisége és minősége nagyban függ a megfelelő vízellátástól.
Tenyészidőszakban (május-augusztus) hetente 1-2 alkalommal, mélyen öntsünk, különösen szárazság idején. Termésérés idején (augusztus-október) csökkentsük az öntözést, mert a túl sok víz szétvetheti a gyümölcsöket és csökkenti az édesség mértékét. Télen, nyugalmi időszakban alig igényel vizet.
Ügyeljünk arra, hogy ne öntsünk túl, mert a gyökérrothadás az egyik leggyakoribb probléma.

Tápanyagellátás
Tavasszal (március-április) adjunk szerves trágyát (komposzt, érett istállótrágya) vagy NPK műtrágyát (10-10-10 arányban). Nyár közepén (június) egy kis pótlólagos nitrogénműtrágya (húsliszt, csirketrágyapellet) segítheti a termésképződést. Ősz elején (szeptember) káliumban gazdag tápanyag (fanyar, fahamu) a faérettség előmozdításához és a téli állóképesség növeléséhez.
Vasigény és vashiány kezelése
A datolyaszilva, mint sok gyümölcsfa, magas vasigényű növény. A vas kulcsszerepet játszik a klorofill termelésében és a fotoszintézisben. Vashiány esetén jellegzetes tünetek jelentkeznek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
A vashiány jelei először a fiatal leveleken jelentkeznek. A levelek fakóvá válnak, majd sárgulni kezdenek, miközben az erezet kezdetben zöld marad. Ezt a jelenséget nevezik klorózisnak. Ezzel párhuzamosan a növény növekedése lelassul, a virágzási hajlam csökken, és a termés mennyisége is visszaesik.
A Vitaflora Citrusfélék tápoldatot kifejezetten magas vasigényű, gyümölcstermő növényekhez fejlesztették ki. A tápoldat kelatizált vasat tartalmaz, amelynek felvételét az enyhén savas kémhatás segíti.
Rendszeres használat esetén a vegetációs időszakban hetente egyszer öntözzük növényeinket a megfelelő vízmennyiséggel. Fél adagolóhengernyi tápoldatot keverjünk 3 liter öntözővízhez. Levéltrágyaként 3-5 ml tápoldatot 1 liter vízhez keverve használjunk. A leveleket alulról permetezzük, így a levélzet haragoszöld marad, erősödik a növény ellenállóképessége. A permetezést 3-4 hetente ismételjük meg.
Vashiányos növényekhez kúraszerűen is használható a tápoldat. 1 liter öntözővízbe 3 ml tápoldatot, permethez 1 liter vízbe 5 ml tápoldatot keverve kezeljük a vashiányos növényt. A hatás 2-3 nap után már jelentkezik. A kúrát a tünetek teljes megszűnte után két hétig célszerű folytatni.
Átültetés után 2 hétig ne tápoldatozzuk a növényeket. Beteg növényt soha ne tápoldatozzunk, kivéve, ha tápanyaghiány a betegség oka.
Metszés
A datolyaszilva metszése télen, nyugalmi időszakban (január-február), fagymentes napokon történjen. A cél egy nyitott, váza alakú koronaalak kialakítása, amely biztosítja a jó megvilágítást és a légáramlást.
Fiatal fák metszése (1-3 év) során alakítsuk ki a vázágakat 3-4 db egyenletesen elhelyezkedő, széttartó ágból. Távolítsuk el a versengő, befelé növő ágakat. Rövidítsük vissza a vezetőhajtást a kívánt magasságban (80-120 cm-re a törzstől).
Termő fák metszése (4+ év) során távolítsunk el minden beteg, törött, száraz ágat. Ritkasd ki a túl sűrű koronát, fontos a fény bejutása. Rövidítsük vissza a túl hosszú hajtásokat, hogy ne törjenek össze termés alatt. Ne metsszünk túl sokat egyszerre, a datolyaszilva lassan gyógyul, túlzott metszésre gyengülhet.
Téli védelem
A téli védelem kulcsfontosságú, különösen az első 2-3 évben és hűvösebb klímán.
Gyökérzóna védelme: Takarjunk le vastag (15-20 cm) mulcsréteggel (szalma, falevél, kéreg). Kora ősszel (november eleje) halmozzunk fel földet a törzs körül.
Korona védelme fiatal fáknál: Burkoljuk be téli fátyollal, gyékénnyel vagy nádtextillel. A törzset törzsvédő spirállal védjük a fagy- és rágáskárokkal szemben.
Tavaszi fagy elleni védelem: A késő tavaszi fagyok károsíthatják a virágokat. Ha fagyot jósolnak virágzáskor, használjunk füstölést, permetezést vagy fátyoltakarást.
Betegségek és kártevők
A datolyaszilva szerencsére viszonylag ellenálló a betegségekkel szemben, de néhány problémával találkozhatunk.
Gyakori betegségek
Levélfoltosság (Cercospora kaki) esetén barna, koncentrikus körös foltok jelennek meg a leveleken, erős fertőzés esetén levélhullás következik be. Távolítsuk el és égessük el a fertőzött leveleket. Tavasszal réz alapú gombaölő szerrel (például bordói lé) permetezzünk megelőzésképpen. Kerüljük a túlzott tápanyagellátást, biztosítsunk jó légáramlást metszéssel.
Gyökérrothadás (Phytophthora spp.) esetén héjpattogás jelentkezik a törzs tövénél, fakó lombozat, elszíneződő gyökerek. Sajnos nehezen kezelhető. Az érintett részeket vágjuk ki, javítsuk a drénázst. Jó drénázs a legfontosabb megelőzés. Soha ne ültessünk vízállásos helyre, kerüljük a túlöntözést.
Lisztharmat (Oidium spp.) fehér, lisztes bevonatot okoz a leveleken és hajtásokon. Kénes vagy lisztharmat elleni permetszerek használhatók. Szellős koronaszerkezet, ne öntsünk a levelekre.

Kártevők
Levéltetvek esetén a fiatal hajtások deformálódnak, letapadó mézharmat jelenik meg. Erős vízsugaras lemosás, természetes ellenségek (katicabogarak), rovarölő szappan, szükség esetén szerves rovarölő alkalmazható. Kerüljük a túlzott nitrogéntrágyázást.
Pajzstetű barna pajzs alakú képződményeket okoz az ágakon, mézharmat, korompenész jelenik meg. Mechanikus eltávolítás kefével és szappanos vízzel, télen ásványolaj permetezés nyugalmi állapotban. Rendszeres ellenőrzés szükséges.
Gyümölcslégy bábozódási nyomokat hagy a gyümölcsökön, rothadás lép fel. Gyűjtsük össze és semmisítsük meg a károsított gyümölcsöket, használjunk csapdákat (például sárga ragacslapok). Higiénia, ne hagyjuk a területen a lehullott, rothadó gyümölcsöket.
Élettani problémák
Gyümölcshullás (június esés) normális jelenség, a fa "ledobja" a túl sok gyümölcsöt. Ha túl sok hullik, lehet vízstressz, tápanyaghiány vagy késő tavaszi fagy következménye. Rendszeres öntözés és tápanyagellátás megoldást jelenthet.
Gyümölcsrepedést hirtelen nagy mennyiségű víz felvétele okozza érés közben (például heves eső hosszú szárazság után). Egyenletes öntözés, érés idején csökkentett vízadagolás megelőzheti.
Szüret és érlelés
A datolyaszilva szeptember végétől novemberig érik, fajtától függően. Az érettséget a gyümölcs élénk narancssárga vagy narancsvörös színe jelzi, fajtánként puha (csersavas fajták) vagy kemény, de édes ízű (édes fajták) állapotban.
A csersavas fajtákat csak teljesen beérve, zselészerűvé puhulva szabad leszedni, különben ehetetlen. Az édes fajtákat már kemény állapotban is le lehet szüretelni.
Szüretelés során óvatosan csavarjuk vagy vágjuk le a gyümölcsöt a kocsánnyal együtt. Ne húzzuk le erővel, mert megsérülhet a gyümölcs héja. A csersavas fajtákat hagyjuk a fán minél tovább (akár az első enyhe fagyig is), így a legédesebbek lesznek.
Édes fajták hűtőben, zöldségtartóban 2-3 hétig is eltarthatók. Szobahőmérsékleten pár nap alatt megpuhulnak.
Csersavas fajták gyorsított érlelése: Tegyük műanyag zacskóba egy érett almával vagy banánnal, az etilén gáz segít az érésben. 3-5 nap alatt ehető állapotúvá válik. Vagy fagyasszuk le 24 órára, majd olvasszuk fel, a fagy elbontja a csersavat.
Teljesen érett, puha gyümölcsöt hűtőben maximum 1 hétig tárolhatunk. Túlérett gyümölcsből lekvár, dzsem, smoothie készíthető.
Mit ajánlunk a Hangakertészet kínálatából?
Most, hogy megismertük a datolyaszilva termesztésének minden fontos részletét, itt az ideje kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb fajtát. A Hangakertészet gondosan összeválogatott kínálatában megtaláljuk a Magyarországon is sikeresen termeszthető, hidegtűrő és ízletes fajtákat.
Diospyros kaki 'Mela' - A Mela fajta középmagasra növő, 6-9 méter magas fa, amely nagy méretű, körülbelül 27 dkg-os, alma formájú, ropogós húsú gyümölcsöket hoz. Különösen -20 °C-ig fagytűrő, így a hűvösebb területeken is termeszthető. Gyümölcse friss fogyasztásra, lekvárnak, kandírozva vagy aszalva egyaránt kiváló.
Diospyros kaki 'Ragno' - A Ragno öntermékeny, bőtermő fajta, amelynek csersavmentes, mag nélküli termése novemberben érik. Kifejezetten -20 °C-ig télálló, így hazai viszonyok között is megbízhatóan termeszthető. Középnagy, sárgás-narancsvörös gyümölcsei frissen és feldolgozva is fogyaszthatók.
Diospyros kaki 'Rojo' - A Rojo fajta 4-6 méter magas, kompaktabb növekedésű fa, amely korán termőre fordul és bőven terem. Október-novemberben érő, 20-30 dkg-os, megnyúlt, enyhén bordázott gyümölcse nagyon lédús, puha, édes, sárgabarackos ízvilággal rendelkezik. -15 – -18 °C-ig fagytűrő, meleg, déli fekvésű helyen jól érzi magát.
Diospyros kaki 'Tipo' - A Tipo fajta 6-9 méter magas, bőtermő változat, amely 27-50 dkg-os, világos narancsszínű, kissé lapított gyümölcsöket hoz. Húsa nagyon lédús, puha, édes, barackos-körtés ízvilággal. Általában mag nélküli, novemberben érik. -15 – -18 °C-ig fagytűrő, déli vagy délkeleti fekvésű, szélvédett helyen termeszthető.
Diospyros kaki 'Vaniglia' - A Vaniglia különlegessége az illatos, vaníliaillatú gyümölcse, amely miatt különösen kedvelt. Öntermékeny, megbízhatóan és bőven terem, terméseit mag nélkül hozza. Középérésű, világosabb színű, közepes méretű gyümölcsei lédúsak, puhák, finom édesek. -15 – -18 °C-ig fagytűrő, meleg, napos helyen érzi jól magát.
A megfelelő fajtaválasztással, tudatos gondozással és némi odafigyeléssel mi is sikerrel termeszthetjük ezt a különleges, egészséges gyümölcsöt saját kertünkben.