Mi kerülhet és mi nem kerülhet a komposztba?

A beteg növényeket beletehetjük a komposztba?

Minden kertészkedőben felmerül a kérdés, hogy ha beteg növényt teszünk a komposztba, a kórokozók túlélik-e a folyamatot, és később megfertőzhetik-e az egészséges növényeket. Ez részben jogos aggodalom, de nem minden betegség azonos.

A termofil fázisban, amikor 50-65 fokra melegszik fel a komposzt, a legtöbb gomba, baktérium és vírus elpusztul. A kártevők lárvái, petéi szintén nem élik túl ezt a hőmérsékletet. Ezért a levéltetvek, kabócák vagy lepkék által megtámadott növényrészek nyugodtan mehetnek a komposztba, ha a kupac rendesen felmelegszik.

Viszont vannak ellenálló kórokozók, amik túlélik a komposztálást. Ilyen például a krumplibetegség gombaspórája, a paradicsom fuzárium, vagy a hagymafélék gombabetegségei. Ezek a kupac belsejében is túlélhetnek, különösen, ha az nem éri el a megfelelő hőmérsékletet.

A gyommagvak közül néhány szintén problémásak lehetnek. A legtöbb gyommag elpusztul 60 fok felett, de néhány különösen ellenálló faj túlélheti a folyamatot. Ilyen például a parlagfű, a libatop, az ecsetpázsit vagy a disznóparéj magja, amik akár 70-80 fokot is kibírnak. A tarackbúza és a szulák gyökértörzse szintén túlélheti a komposztálást, és később újra kihajt. Ha a komposztunk nem melegszik fel rendesen, ezek a gyommagvak csírázóképesek maradnak.

Amit biztosan ne tegyünk bele: paradicsom-, burgonya-, paprikabetegség nyomait viselő növényrészeket, különösen, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a komposztunk eléri a termofil fázist. A nehezen irtható gyomok magjait és gyökereit szintén kerüljük. Ha bizonytalan vagy, inkább tedd a kommunális hulladékba a beteg növényrészeket.

A diófa levele megmérgezi a komposztot?

Szinte tényként kezeljük, hogy a diófa levele nem való a komposztban, mert egy juglon nevű anyagot tartalmaz. Ez a vegyület valóban gátolja más növények növekedését, és nem szokták javasolni a diófa közelében ültetni bármit is.

Az igazság azonban az, hogy a juglon lebomlik a komposztálás termofil fázosa során. Aerob körülmények között, vagyis amikor van benne levegő, 4-6 hét alatt ártalmatlanná válik. A kész komposztban már nyoma sincs ennek az anyagnak.

Nyugodtan tehetjük bele a diófaleveleket, csak keverjük össze más levelekkel, és ne külön kupacban komposztáljuk őket. Friss diófalevelet ne tegyünk közvetlenül az ágyásba, mert ott még érvényesül a juglon hatása, de komposztálva már teljesen biztonságos.

Mi a baj a frissen vágott fűvel? 

Aki próbálta már vastag rétegben beledobni a frissen vágott füvet a komposztálóba, az tapasztalta, hogy hamar büdös, nyúlós masszává válik. Ahelyett hogy szépen lebomlana, inkább rothad, és kellemetlen szagot áraszt.

A friss fű túl sok nitrogént tartalmaz, és emellett nagyon nedves is. Ha vastag rétegben rakjuk bele, kiszorítja a levegőt, és anaerob lebomlás indul be. Ilyenkor a mikroorganizmusok oxigén nélkül dolgoznak, és metánt meg kénvegyületeket termelnek. Innen jön a jellegzetes büdös szag.

A nitrogéntartalom egyébként hasznos a komposztnak, csak a mennyiség és a levegőzés a kulcs. Vékony rétegekben terítsük szét a füvet, és keverjük össze száraz anyagokkal, mint levelek, fűrészpor vagy papír. Vagy hagyjuk kiszáradni egy kicsit a fűnyírás után, mielőtt belerakjuk, és a fű tökéletes nitrogénforrás lesz.

Kartonpapír és háztartási papírtermékek komposztálása

Elméletileg a papír komposztálható, de mi a helyzet a különböző háztartási papírtermékekkel? A válasz szerencsére egyszerű.

A sima hullámkarton tökéletesen komposztálható, sőt, kiváló széntartalmú anyag. Cellulózból áll, amit a gombák szépen lebontanak. Az írólapok és füzetek is nyugodtan mehetnek a komposztba, mert a tinta ma már általában ártalmatlan, növényi alapú. Az egyszerű papírzsepi és papírtörlő szintén komposztálható, sőt, gyakran nedvesek, ami segíti a lebomlást. A tojástartó is kiváló komposztanyag, gyorsan bomlik.

A tartós papírtörlők, esetében ellenőrizzük a csomagoláson, mert némelyik műgyantákat vagy nedvesítő szereket tartalmaz a tartóssághoz. A nedves törlők, például babatörlő vagy sminklemosó, általában nem komposztálhatók. Ezek sokszor szintetikus szövetből készülnek, szintetikus szálakat és akár vegyi anyagokat is tartalmazhatnak.

Fontos: A "biológiailag lebomló" felirat nem azonos a komposztálhatósággal. A biológiailag lebomló anyagok akár évek alatt is lebomlanak, míg a komposztálható anyagok 3-6 hónap alatt. Mindig a "komposztálható" vagy "home compostable", vagyis házi komposztálható feliratot keressük.

Figyelni kell még néhány dologra. A fényes, lakkozott papír kerülendő, mert műanyag bevonat lehet rajta. A ragasztószalaggal ellátott karton esetén távolítsuk el előbb a szalagot. A műanyag ablakos borítékok műanyag részét is vegyük ki. Nedvesítsük be a papírt és tépjük kisebb darabokra, így gyorsabban lebomlik.

Textilek a komposztban

Ez talán a legmeglepőbb téma, mert kevesen gondolnak rá, hogy textileket is komposztálhatunk. Pedig vannak olyan szövetek, amik természetes eredetűek, és elméletben lebonthatók.

A pamut, len, gyapjú és selyem mind természetes eredetű anyag. A tiszta pamut és len viszonylag gyorsan bomlik a komposztban. A gyapjú lassabban, mert keratinból áll, ugyanabból az anyagból, mint a körmünk vagy a szőrünk.

A gyakorlatban viszont csak tiszta, kezeletlen textilt tegyünk a komposztba. A festett vagy vegyszeres kezelésű ruhák, mint a vízálló impregnálással kezelt darabok, kerülendők. A szintetikus szöveteket, például a poliésztert, nylont tilos komposztálni, mert ezek műanyagok, és nem bomlanak le.

Ha textilt szeretnénk komposztálni, vágjuk kis darabokra, körülbelül 5-10 centis foltokra, és keverjük el jól más anyagokkal. Őszintén szólva a textilek komposztálása nem elterjedt gyakorlat, mert nagyon lassú a lebomlás. Ha bizonytalan vagy benne, hogy tiszta-e a textil, inkább ne kísérletezz vele.

Komposztálható műanyagok

Egyre több terméken látjuk a "komposztálható" feliratot. Evőeszközök, zacskók, tányérok mind hirdetik, hogy környezetbarátok. Sokan azt hiszik, ezeket bátran be lehet dobni a házi komposztba, de ez sajnos nem igaz.

Ezek a termékek ipari komposztálásra vannak tervezve. Az ipari komposztálók 55-70 fokot tartanak hetekig, és speciális körülményeket biztosítanak. A házi komposztunk ritkán éri el ezt a hőmérsékletet stabilan, és ha el is éri, csak rövidebb ideig.

Ne dobjuk a házi komposztba ezeket az anyagokat. Ha van a településünkön ipari komposztáló, oda kerülhetnek a zöldhulladék gyűjtőbe. Egyébként sajnos kommunális hulladékként kell kezelnünk őket. A "komposztálható" felirat félrevezető lehet a házi kertészkedők számára, mert azt sugallja, hogy otthon is minden esetben működik.

Citrusfélék héja lassítja a komposztálást?

A narancs és citrom héja állítólag lassítja a komposztálást, mert savas és tartalmaz illóolajokat. Ez a mítosz részben igaz, részben nem.

A citrushéj valóban vastagabb és viaszos, ezért lassabban bomlik, mint más konyhai hulladék. Az illóolajok kis mennyiségben nem károsak a mikroorganizmusoknak. A savasság sem probléma, mert a komposztálás során semlegesedik a pH.

Vágjuk kisebb darabokra a héjakat, és keverjük el jól más anyagokkal. Ne egyszerre nagy mennyiségben rakjuk bele, vagyis ne egy halom citrushéj legyen a kupac tetején. Türelem kell, mert a többi anyagnál 1-2 hónappal tovább tart a lebomlásuk. De végül szépen elbomlik, és nem kell aggódnunk miatta.

Fahamut szórhatunk a komposztba?

A hamu gazdag ásványi anyagokban, különösen káliumban és kalciumban. Sokan rendszeresen szórják a komposztba, de figyelni kell néhány dologra.

A fahamu lúgos kémhatású, vagyis emeli a pH-t. Kis mennyiségben, mondjuk egy-két marék hasznos, mert ásványi anyagokat ad a komposztnak. Nagy mennyiségben viszont elronthatja a komposzt pH-ját, és gátolja a mikroorganizmus működését. A komposztáláshoz enyhén savas vagy semleges pH kell, a túl lúgos környezet lassítja a folyamatot.

Maximum egy-két marék fahamut tegyünk egy 1 köbméteres kupacra. Csak fából származó hamu legyen, ne festett fa vagy hulladékfa. A szénhamu, vagyis a szén vagy brikett hamuja tilos, mert nehézfémeket tartalmazhat. Ha bizonytalan vagy, inkább hagyd ki.

Sok komposztálási szabály valóban létezik, de sok mítosz is kering. A legtöbb esetben nem maga az anyag a probléma, hanem az, hogy milyen mennyiségben és hogyan tesszük bele.

A diólevél, a citrusfélék héja, a karton vagy akár a papírzsepi mind komposztálható, ha figyelünk néhány alapelvre. A komposztálható műanyagok viszont tényleg problémásak házi körülmények között, a textilek pedig csak természetes alapúak és kezeletlen formában jöhetnek szóba.

Ha megértjük a komposztálás biológiai alapjait, amit az előző cikkünkben néztünk meg, könnyebben eldönthetjük, hogy mi mehet bele és mi nem. A komposzt egy élő rendszer, aminek van tűrőképessége, de ez nem végtelen. Ha szeretnénk gyorsítani a folyamatot, vagy épp nehezen bomló anyagokat tettünk bele, használhatunk komposztgyorsítót, ami aktiválja a mikrobiológiai folyamatokat és lerövidíti az érési időt.