A tuják oszlopos, gömbölyded vagy kúpos megjelenésükkel az egyik legismertebb és legelterjedtebb örökzöldek közé tartoznak. Jól formázhatók, télállók és egész évben zöldellnek, ezért ideálisak sövényként, szoliterként vagy akár dézsában is.
A tuja (Thuja fajok) Észak-Amerikából és Kelet-Ázsiából származik, és évtizedek óta népszerű választás a kertekben. Leggyakrabban sövényként ültetik, mivel sűrű lombja remekül takar, de egyes fajtái szoliterként vagy formára nyírva is látványosak.
A tuják megjelenése sokféle lehet: találkozhatunk oszlopos növekedésű, alacsony gömbtuja, vagy lazább ágrendszerű típusokkal is. Lombjuk általában zöld, de vannak sárgás, aranyos árnyalatú fajták is. Pikkelyszerű leveleik szorosan záródnak, ami különösen jól érvényesül a nyírott sövényeken.
A legtöbb tuja napos vagy félárnyékos fekvést igényel, és jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legszebben. Fontos, hogy ne álljon pangó vízben, mert az a gyökérzet rothadását okozhatja. Száraz időszakban az öntözésről gondoskodni kell, különösen fiatal növényeknél.
A metszést jól viselik, így alakra formálva vagy sűrű sövényként is nevelhetők. Törpe fajtáik sziklakertekbe, dézsás növényként, illetve sírkertekbe is alkalmasak. A magasra növő fajták kiváló választások belátásgátló sövényekhez.
